Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye: közigazgatási terület Magyarországon 1924 és 1945 között. - A →trianoni békében 1920. VI. 4: részekre szaggatott vm-k Mo-nak maradt részeit az 1923:35. tc. közigazgatásilag egyesítette. 1924. I. 1: Pozsony vm-ből csak néhány Duna-sziget, s a Duna-meder változása miatt a jobb partra került közs. rész maradt. Ezekből 1921: Cikolasziget (Vajkához tartozott), Doborgazsziget (Doborgazhoz tartozott) és Sérfenyősziget (Keszölcéhez tartozott) önálló közs-eket szerveztek. Ter-e 2385 km², székhelye Győr. Közigazgatásilag magyaróvári, pannonhalmi, sokoróaljai, tószigetcsilizközi járásra oszlott. - 1938. IX. 2: az I. →bécsi döntéssel →Győr vármegye elszakított ter-eit visszaszerezte, de a ~ nevet megtartotta. A 4 járáshoz 1 tvhat. jogú város (Győr), 1 város (Mosonmagyaróvár), 33 nagy- és 66 kisközs. tartozott. 1944. VII. 2: ang-amerikai szőnyegbombázás érte Győrt. ~t 1945. III-IV: szovjet csapatok (III. 28: Győrt, IV. 1: Mosonmagyaróvárt) elfoglalták. - A 4330/1945. M.E. sz. rendelettel a ~ nevet megszüntették, s az 1920. VI. 4: megállapított határokkal e közig. ter. neve →Győr-Moson vármegye lett. - Lakossága 1920: 144.480 (90.968 Győr vm., 52.128 Moson vm., 1354 Pozsony vm.); 1930: 154.587 (96.826 Győr vm., 56.266 Moson vm., 1495 Pozsony vm.); 1941: 160.179 (143.760 m., 15.785 ném., 22 tót, 2 rum., 42 ruszin, 210 horvát, 1 szerb, 1 vend, 141 cigány, 53 zsidó, 162 egyéb nemzetiségű); 134.297 r.k., 146. g.k., 6265 ref., 17.739 ev., 76 g.kel., 22 unit., 65 bapt., 1551 izr., 14 egyéb vall. 88

M. stat. zsebkv. 1933, 1943. - Szeghalmy Gyula: Dunántúli vm-k. Bp., 1938.